A kutyák nagyon különleges lények. Mindamellett, hogy okosak, értelmesek, és fogékonyak az új dolgokra, minket is kitartóan képeznek. Nincs gazdi, aki nem igazolná, hogy a legjobb oktató a saját kutyája. Ugyanis nincs két különböző eb, aki ugyanazt a nevelési struktúrát igényelné. Gondoljunk csak bele! Milyen abszurd, ha megkérünk egy csivavát, hogy vadásszon galambokra - hiszen a galamb egyiknél-másiknál kétszer nagyobb! Ellenben ha ugyanezt kérjük egy vizslától, gondolkodás nélkül megteszi, a vérében van.
Azonban ha fajon belül várjuk el az azonos viselkedést, szintén csalódni fogunk. Ott vannak a meseszép border collie-k, akik, mint köztudott, terelőkutyák. Hányan láttuk a Babe, a kismalac című filmet? MINDENKI, ugye? Abban tökéletesen megmutatkoznak a borderek terelő ösztönei. Azonban lássuk be, többen is ismerünk olyan collie-t, aki véletlenül sem akar terelni. Ez nem azért van, mert buta. Szimplán az ösztön nem olyan erős bennük, mint bármelyik fajtatársában.
Ezek az ösztönök nem azért kopnak el, mert ők ezt akarják - egyszerűen az emberek között a létfenntartáshoz szükséges alapvető ösztönök mind-mind fokozatosan kopnak - HA engedjük. Ezt nem teljesen mi döntjük el. Az a labrador, aki nem akar vízbe merészkedni, nem is fog, hiába köztudott, hogy szinte már kopoltyújuk van, annyit lennének a vízben.
És akkor még a keverék kutyákról nem is beszéltünk. Kérem, engedjék meg, hogy kicsit személyes irányba tereljem a dolgot, tudniillik én is kutyatulajdonos vagyok. A saját négylábú mentorom nem más, mint Tora. Az egyik legdrasztikusabb és leghatározottabb tanár széles e világon.
Tora egy igazi játszótéri szerelemgyerek, aki idestova 5 éve él velem. Rengeteg, hihetetlenül sok munka és kitartás kellett, hogy a közös együttélés zökkenőmentes legyen. De merem állítani, a folyamat sikerrel zárult.
Tora, büszkén állítom, hogy az egyik legjobb tanárom a világon. Mindamellett, hogy a kutyatartás csodáiba neki köszönhetően pillantottam bele, bizony az élet imádatát és az őszinte szeretet csodáit is ő tanította meg nekem. De gondolom, ez egy gazdinak sem meglepő. Mindenki ugyanígy vélekedik a sajátjáról. És ez így normális. A következő bejegyzéseimben sorra veszem mindazokat a tapasztalataimat, amiket Torának köszönhetek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése