- Futunk egy nagyot? – kérdezte Tora a
legjobb barátjától, Benitől. Épp Törökbálinton kirándultak a gazdikkal, a nap
meseszépen ragyogott az égen, a hideg
januári nap ellenére a két kutya egyáltalán nem fázott.
- Hát nem is tudom, Tor… - sóhajtott
Beni. – Tudod, hogy sokat fáj a lábam…
- Ugyan már! Gyere!
- Na, jó.
Nekilódultak. A talaj elég laza volt,
sáros, csúszós, nem épp futásra alkalmas, de nem foglalkoztak vele – a kutyáknak
a játék az élete.
Ekkor történt. Tora egyszer csak
összerándult a fájdalomtól. A bal hátsó lába elmondhatatlanul fájt. Megállt, és
bicegve fordult vissza a gazdáihoz, akik odasiettek hozzá. Megvizsgálták a
lábát, nem jöttek rá a baj forrására.
A kirándulás véget ért, a két család
hazament. Tora hazakerült, pihent pár órát, a gazdik abban reménykedtek, csak
meghúzta az izmát, nemsokára helyreáll minden.
Nem ez történt.
A sántulás, a fájdalom nem múlt el.
Állatorvos kellett.
Így derült ki, hogy Torának elszakadt a
térdízületét keresztező szalagja.
Ez mégis mit jelent?
Lényegében annyit tesz, hogy a mozgás
következtében (ami ugyebár a kutyusoknál teljesen elkerülhetetlen) ez a
bizonyos szalag megnyúlik, majd fokozatosan, részlegesen elszakad, mígnem
végleg felmondja a szolgálatot. Azt tudni kell, hogy ez a betegség (Tora
orvosainak állítása szerint) kb. minden ötödik kutyára jellemző. Először
majdnem dobtam egy hátast, de bizony így van. Mióta jobban odafigyelek erre,
azóta tudom, hogy tényleg sok kutyus áldozata ennek a fájdalmas betegségnek.
Ugyanis sajnos ez a betegség tényleg
fájdalmas. Gondoljunk csak bele! A szakadt ínszalag kegyetlenül fáj nekünk,
embereknek is. És a kutyák nem tudnak csak úgy semmit sem csinálni, nem igaz?
Tudni kell, hogy ez a probléma csak
műtéti úton szüntethető meg. Mi roppant szerencsések voltunk, a FeliCaVet-hez
mentünk a problémával, ahol ezt a műtétet (TPLO) rutinműtétként tartják számon,
tehát rutinrókák a kérdésben.
Nos, február elsején túlestünk a
nehezén, Tor műtéte délben kezdődött,és délután négykor a saját három lábán,
plusz a negyedik, megműtött, bekötött lábiján jött ki a dokiktól. Nagyon örült
nekünk, de (mivel ez egy csontműtét, legalábbis az ekkora kutyusoknál, mint ő)
iszonyatosan nagy fájdalmai voltak. Aznap este sokat pityergett, nyögdécselt,
kába volt, fájt a lába, nekünk meg megszakadt érte a szívünk.
Azóta gyógyulás van. Háromnaponta járunk
vissza kötéscserére. Eddig minden jónak tűnik, de majd
a varratszedés után
lehet fixen mondani bármit.
Félünk? Igen, nagyon. Tora az életünk
egyik legcsodálatosabb kincse. Aggódunk érte. De tudjuk,hogy a legjobbakat
találtuk meg, így hisszük, hogy teljesen felépül.
Most Tor egy nagyon szigorú
mozgástilalomra van ítélve. Nincs séta, csak egészségügyi. Nincs lépcső, ölben
mehet le-fel. Nincs erdő, sem kirándulás, semmi. Nincs itthoni tréing. Pihenés
van, az viszont rengeteg. Egy olyan hiperaktív jetinek, mint ő, ez nem vicces.
Sőt. Borzalmas. Látszik, hogy utálja. De első az egészség.
Hogy mi lesz ezután?
Ha már ott tartunk, elmesélem. De
szeretném, ha ez a probléma nagyobb hangsúlyt kapna a kutyások körében, ugyanis
nagyon fontos! Ez az egyik leggyakoribb ortopédiai betegsége az ebeknek. Ez azt
jelenti, hogy kb. MNDEN ÖTÖDIK KUTYÁT ÉRINTI! Ez nem vicc. Komolyan kell venni.
Érdemes már akkor orvoshoz menni, ha a
kutyus elkezd néha napján sántítgatni (pl felkeléskor), ez egy előjele a
részleges szalagszakadásnak. Azt tudni kell, hogy sokszor ilyenkor még semmit
sem tudnak tenni az orvosok (főleg nagyobb testű kutyusoknál), gyakran meg kell
vári a teljes szalagszakadást (egy nő mesélte, hogy náluk ez a helyzet áll
fent. Most spórol a műtétre).
Mint azt már írtam, ez a probléma CSAK
MŰTÉTTEL ORVOSOLHATÓ! Ez azt jelenti, hogy nem két filléres mulatság. Orvosa,
kórháza válogatja, és a kutyus mérete is, de (most nyeljünk egy nagyot)
százezer forint alatt tegye össze a gazdi a kezét! Hosszú és nem olcsó tortúra,
épp ezért érdemes komolyan venni.
Nekünk azt ajánlotta az állatorvos, hogy
kössünk kutyabiztosítást, lehet, jól fog jönni, ugyanis azoknál a kutyusoknál,
ahol az egyik lábon megtörténik, a MÁSIKON IS NAGY A
VALÓSZÍNŰSÉGE, HOGY
MEGTÖRTÉNIK. Fel kell rá készülni legalábbis. És legyünk őszinték, ne bízzuk a
véletlenre (KutyaKultúra megjegyzése: a kutyabiztosításoknak igyekszünk a
lehető legjobban utánanézni, és utána ennek külön bejegyzést is szeretnénk
áldozni a gazdik és kedvenceik érdekében, legkésőbb jövőéten érkezik a
bejegyzés!).
Mint azt már írtam, ez egy sokakat
érintő, komoly probléma. Éppen ezért kérek minden gazdit, osszák meg a
bejegyzést, hogy minél többen informálódhassanak, és időben tudjanak lépni.
Az alábbiakban linkeket találhattok,
ahol állatorvosok, és kutyablogok írnak a témáról. Érdemes minél többet tudni
róla, egyik-másik cikk arról is ír, mely fajokra, mennyi idős kutyusoknál
jellemző a gond (Tor 5 éves, nem túlsúlyos, egészséges, aktív kutya, mégis áldozata
lett a genetika miatt, megesik).
Az ebben a témában összegyűjtött linkek:
Fontosnak tartom azt is leírni, hogy a
cikk nem a pánikkeltés miatt készült, hanem a tájékoztatás, és az
ismeretterjesztés miatt. Kérek mindenkit, ne rémisztgessük a gazdikat, hanem
igyekezzük segíteni egymást! A kutyások mind egy nagy közösségbe tartoznak.
Fogjunk össze az ilyen problémákban is!
Ha neked is van véleményed,
tapasztalatod ezzel a témával kapcsolatban, oszd meg velünk bátran, írd meg
itt, vagy a Facebookon, ha van olyan oldal, amit te is ajánlanál a témával
kapcsolatban, küldd el nekünk, minél több az ismeret, annál jobb, a
KutyaKultúrás kutyatulajdonosok így csinálják!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése