TPLO után - kontroll előtt

Nem hiszem el, megint állatorvos. Ez az új hobbink, gazdi? Állatorvos 3 naponta? Meg vagy te huzatva, vagy bemacskásodott az agyad? Hihetetlen. És miért jöttünk? Hogy a hülye harisnyámat lecserélje a doki? Azóta vagyok otthon Harisnyás Pippi, mióta ezeket a színes baromságokat hordom! Elegem van! Futni akarok! Macskát és galambot kergetni! Csontosat enni! Benivel és a többi barátommal megőrülni!

Sajnos azonban Tora még nem tart ott, hogy vágyait bármilyen módon is kielégíthessük.

Mint már említettük, kis hősünknek TPLO-műtéte volt (részletesen erről itt), és ennek megvannak a maguk következményei. Van pár szabály ugyanis egy ilyen műtét után:

1: MOZGÁSKORLÁTOZÁS 

Egészségügyi sétákra kell szorítkozni, és amint a kutya pisilt-kakilt, irány haza. Ha emeleten lakunk, és nincs lift, a kutyát javasolt ölben fel-le vinni. 

2: KÖZÖSSÉGBE VINNI TILOS

Mármint kutyás közösségbe. Ennek több oka van: egyrészt ki tudja, hogyan reagál, ha a lába közelébe megy egy kutya. Sajnos most még ő maga is érzékeny erre a témára, miért borzolnánk feleslegesen a kedélyeket? Mindemellett, ha egy kutya véletlenül meglöki, akár súlyos, veszélyes következménye is lehet az implantátum elmozdulásának. Ugye, hogy nem éri meg kockáztatni?

3: SEMMILYEN CSONTOSAT NEM EHET

Az oka ennek is eléggé gyakorlati. A kutya ilyenkor többnyire 3 lábon áll, igyekszik a sérült lábát kevésbé terhelni. Ha csontosat enne, erőlködnie kellene, aminek ugyancsak rossz következményei lennének. Javasolt ilyenkor lágy, ételt (nedves táp, konzerv, stb.) adni neki.

Tehát röviden összefoglalva Tora most nem a legboldogabb kutya a világon.

Ez tart egészen a műtét utáni tizedik napig, amikor már nem kötik be a kutya lábát, vagy kap gallért, hanem kiszedik a varratokat. Ilyenkor lekezelik a sebet, majd vége a tortúrának egy időre - a műtéttől számított egy hónapra, akkor ugyanis érdemes kontrollvizsgálatra menni. Ezen a vizsgálaton ellenőrzik, hogy minden rendben van-e az implantátummal, és döntik el, szükség van e fizioterápiára. 

Tor most a kontroll előtt, a varratszedés után van. Kb. 36 órája szedték ki a varratot. 

Tapasztalat: újra bágyadtabb, gondoljuk most nehéz neki, hogy semmi sem tartja a sérült lábat. Ha áll, vagy, ha nagyon érdekli valami, akkor leteszi a lábát, amúgy még nem. Nincs láza, jól eszik, alapjában véve egészséges. Az implantátum tetejénél nyalogatni akarja a sebet -nem hagyjuk, nehogy kisebesedjen, szétnyíljon (azért mégiscsak friss seb, de nagyon morbid, hogy olyan vékony a bőre, hogy látszik, az egész implantátum... Várjuk, hogy visszanőjön a szőre...), helyette egy kék kenőccsel kenegetjük neki reggel-este, amit az állatorvostól kaptunk. 

A kontrollig van még kicsivel több, mint 2 hét. Reméljük, addigra rá mer állni, és újra önmaga lesz. :) 

A gyogyóknak hála (és nem mellesleg a műtéttel járó hatalmas traumának) az első két napban a kutya borzalmasan nem önmaga. Bamba, bánatos képű, tunya, magányra vágyik. Semmi baj nincs ezzel! Hagyni kell neki teret és időt. A harmadik napra feltámad hamvaiból, mint a főnix, és onnantól gazdinak komoly kihívás lecsillapítani az ebet. Ha az orvos kötést javasol a lábra, 2-3 naponta kell visszamenni kötéscserére. Ilyenkor ellenőrzik a kutya lázát (van-e), megvizsgálják a sebet, stb. 

Fontos, hogy akinek a kutyájának KÚP ALAKÚ A LÁBA (ez hamar kiderül, az orvos elmondja, ha így van), annak nagyon oda kell figyelni a kötésre, ugyanis a lecsúszás miatt akár el is szoríthatja a vérkeringést a lábban. Ha nem vagyunk biztosak, vagy menjünk 2 naponta kötéscserére, vagy kérjünk gallért! Kényelmetlenebb a kutyának, de kockázatmentesebb.

A műtét után pár napig 2 féle gyógyszert kapott: egy antibiotikumot (mivel ez csontműtétnek minősül), valamint egy fájdalomcsillapítót. Nevet nem szeretnék írni, hiszen ebben minden állatorvos

más, nem szeretnék gyógyszermarketinget.

Ha Neked is van ezzel kapcsolatban tapasztalatod, véleményed, kérdésed, oszd meg bátran velünk itt, vagy a KutyaKultúra Facebook oldalán.

Ha kérhetjük, oszd meg ezt a bejegyzést, hogy a tapasztalatok, és a TPLO-val kapcsolatos információk minél több gazdihoz eljussanak, hiszen nem tudhatod, milyen sok kedvencet érint a téma, és lehet, hogy segíthet valakinek! Előre is köszönjük!

A gonosz kutyabaj - fránya keresztszalag...

- Futunk egy nagyot? – kérdezte Tora a legjobb barátjától, Benitől. Épp Törökbálinton kirándultak a gazdikkal, a nap meseszépen ragyogott az égen,  a hideg januári nap ellenére a két kutya egyáltalán nem fázott.

- Hát nem is tudom, Tor… - sóhajtott Beni. – Tudod, hogy sokat fáj a lábam…

- Ugyan már! Gyere!

- Na, jó.

Nekilódultak. A talaj elég laza volt, sáros, csúszós, nem épp futásra alkalmas, de nem foglalkoztak vele – a kutyáknak a játék az élete.

Ekkor történt. Tora egyszer csak összerándult a fájdalomtól. A bal hátsó lába elmondhatatlanul fájt. Megállt, és bicegve fordult vissza a gazdáihoz, akik odasiettek hozzá. Megvizsgálták a lábát, nem jöttek rá a baj forrására.

A kirándulás véget ért, a két család hazament. Tora hazakerült, pihent pár órát, a gazdik abban reménykedtek, csak meghúzta az izmát, nemsokára helyreáll minden.

Nem ez történt.

A sántulás, a fájdalom nem múlt el. Állatorvos kellett.

Így derült ki, hogy Torának elszakadt a térdízületét keresztező szalagja.

Ez mégis mit jelent?

Lényegében annyit tesz, hogy a mozgás következtében (ami ugyebár a kutyusoknál teljesen elkerülhetetlen) ez a bizonyos szalag megnyúlik, majd fokozatosan, részlegesen elszakad, mígnem végleg felmondja a szolgálatot. Azt tudni kell, hogy ez a betegség (Tora orvosainak állítása szerint) kb. minden ötödik kutyára jellemző. Először majdnem dobtam egy hátast, de bizony így van. Mióta jobban odafigyelek erre, azóta tudom, hogy tényleg sok kutyus áldozata ennek a fájdalmas betegségnek.

Ugyanis sajnos ez a betegség tényleg fájdalmas. Gondoljunk csak bele! A szakadt ínszalag kegyetlenül fáj nekünk, embereknek is. És a kutyák nem tudnak csak úgy semmit sem csinálni, nem igaz?

Tudni kell, hogy ez a probléma csak műtéti úton szüntethető meg. Mi roppant szerencsések voltunk, a FeliCaVet-hez mentünk a problémával, ahol ezt a műtétet (TPLO) rutinműtétként tartják számon, tehát rutinrókák a kérdésben.

Nos, február elsején túlestünk a nehezén, Tor műtéte délben kezdődött,és délután négykor a saját három lábán, plusz a negyedik, megműtött, bekötött lábiján jött ki a dokiktól. Nagyon örült nekünk, de (mivel ez egy csontműtét, legalábbis az ekkora kutyusoknál, mint ő) iszonyatosan nagy fájdalmai voltak. Aznap este sokat pityergett, nyögdécselt, kába volt, fájt a lába, nekünk meg megszakadt érte a szívünk.

Azóta gyógyulás van. Háromnaponta járunk vissza kötéscserére. Eddig minden jónak tűnik, de majd

a varratszedés után lehet fixen mondani bármit.

Félünk? Igen, nagyon. Tora az életünk egyik legcsodálatosabb kincse. Aggódunk érte. De tudjuk,hogy a legjobbakat találtuk meg, így hisszük, hogy teljesen felépül.

Most Tor egy nagyon szigorú mozgástilalomra van ítélve. Nincs séta, csak egészségügyi. Nincs lépcső, ölben mehet le-fel. Nincs erdő, sem kirándulás, semmi. Nincs itthoni tréing. Pihenés van, az viszont rengeteg. Egy olyan hiperaktív jetinek, mint ő, ez nem vicces. Sőt. Borzalmas. Látszik, hogy utálja. De első az egészség.

Hogy mi lesz ezután?

Ha már ott tartunk, elmesélem. De szeretném, ha ez a probléma nagyobb hangsúlyt kapna a kutyások körében, ugyanis nagyon fontos! Ez az egyik leggyakoribb ortopédiai betegsége az ebeknek. Ez azt jelenti, hogy kb. MNDEN ÖTÖDIK KUTYÁT ÉRINTI! Ez nem vicc. Komolyan kell venni.

Érdemes már akkor orvoshoz menni, ha a kutyus elkezd néha napján sántítgatni (pl felkeléskor), ez egy előjele a részleges szalagszakadásnak. Azt tudni kell, hogy sokszor ilyenkor még semmit sem tudnak tenni az orvosok (főleg nagyobb testű kutyusoknál), gyakran meg kell vári a teljes szalagszakadást (egy nő mesélte, hogy náluk ez a helyzet áll fent. Most spórol a műtétre).

Mint azt már írtam, ez a probléma CSAK MŰTÉTTEL ORVOSOLHATÓ! Ez azt jelenti, hogy nem két filléres mulatság. Orvosa, kórháza válogatja, és a kutyus mérete is, de (most nyeljünk egy nagyot) százezer forint alatt tegye össze a gazdi a kezét! Hosszú és nem olcsó tortúra, épp ezért érdemes komolyan venni.

Nekünk azt ajánlotta az állatorvos, hogy kössünk kutyabiztosítást, lehet, jól fog jönni, ugyanis azoknál a kutyusoknál, ahol az egyik lábon megtörténik, a MÁSIKON IS NAGY A

VALÓSZÍNŰSÉGE, HOGY MEGTÖRTÉNIK. Fel kell rá készülni legalábbis. És legyünk őszinték, ne bízzuk a véletlenre (KutyaKultúra megjegyzése: a kutyabiztosításoknak igyekszünk a lehető legjobban utánanézni, és utána ennek külön bejegyzést is szeretnénk áldozni a gazdik és kedvenceik érdekében, legkésőbb jövőéten érkezik a bejegyzés!).

Mint azt már írtam, ez egy sokakat érintő, komoly probléma. Éppen ezért kérek minden gazdit, osszák meg a bejegyzést, hogy minél többen informálódhassanak, és időben tudjanak lépni.

Az alábbiakban linkeket találhattok, ahol állatorvosok, és kutyablogok írnak a témáról. Érdemes minél többet tudni róla, egyik-másik cikk arról is ír, mely fajokra, mennyi idős kutyusoknál jellemző a gond (Tor 5 éves, nem túlsúlyos, egészséges, aktív kutya, mégis áldozata lett a genetika miatt, megesik).

Az ebben a témában összegyűjtött linkek:

PrimaVet oldala

Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület oldala

haziallat.hu oldala

Nyiregyházi Oktató Állatkórház oldala

Fontosnak tartom azt is leírni, hogy a cikk nem a pánikkeltés miatt készült, hanem a tájékoztatás, és az ismeretterjesztés miatt. Kérek mindenkit, ne rémisztgessük a gazdikat, hanem igyekezzük segíteni egymást! A kutyások mind egy nagy közösségbe tartoznak. Fogjunk össze az ilyen problémákban is!

Ha neked is van véleményed, tapasztalatod ezzel a témával kapcsolatban, oszd meg velünk bátran, írd meg itt, vagy a Facebookon, ha van olyan oldal, amit te is ajánlanál a témával kapcsolatban, küldd el nekünk, minél több az ismeret, annál jobb, a KutyaKultúrás kutyatulajdonosok így csinálják!